A rovarok alkotják a Földön élő állatfajok túlnyomó többségét, de populációik gyorsan csökkennek, ezért a globális rovarmentési terv sikeréhez új elgondolásokra van szükség. A mentésükhöz információk szükségesek, mint például a rovarok egyedszáma, a megjelenő fajok összetétele stb., így mérésüknek képessége kulcsfontosságú a trend megfordítására szolgáló módszerek hatékonyságának megértéséhez, de eddig

A különféle applikációk által nyújtott időjárás-előrejelzések általában a légköri nyomás elemzésének eredményei, és „jóslataik” nagyjából 50-75%-ában megbízhatóak. A légnyomás elemzése teszi lehetővé a meteorológusok számára, hogy 12-24 órával előre képet adjanak a közelgő időjárásról. Természetesen mindannyian tudjuk vagy legalábbis sejtjük azt, amit már tanulmányokban is olvashatunk, hogy az állatok

Körülbelül 300 évvel ezelőtt Carl von Linné svéd természettudós merész küldetésbe kezdett: azonosítani és elnevezni minden élőlényt a Földön. A modern taxonómia atyjaként ismert tudós kifejlesztette a kettős nevezéktant, és több mint 10 000 növény- és állatfajt írt le. A természet megfigyeléséhez pedig azóta is kutatók ezrei csatlakoznak, hogy feltárják

Egy a közelmúltban, A rovarok tudatának vizsgálata címmel megjelent tanulmány új megvilágításba helyezi általánosságban véve a tudattal és különösképpen a rovarok tudatával kapcsolatos hipotéziseket. „A rovarvilágot érő szelekciós nyomások és életmódok sokfélesége tökéletes és természetes laboratóriumot kínál annak további elemzésére, hogy milyen feltételek mellett fejlődhet ki a tudat” – világít rá

Az elmúlt időszakban egyre több kutató foglalkozik a kérdéssel, hogy miként lehetne a rovarokat az ételekben és takarmányokban hasznosítani. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács (CSIC) azt vizsgálja, hogy miként lehetne az állati takarmányokban a szója- és pálmaolajokat rovarokból származó termékekkel helyettesíteni. A cél, hogy csökkentsék Európa függőségét az importált nyersanyagoktól.

A rovarvilág igen színes, az árnyalatok pedig nagyon változatos funkciót töltenek be. Úgy tűnik azonban, hogy a klímaváltozás ezeket is befolyásolja. A klímaváltozás megannyi hatását tapasztalhatjuk változó környezetünkben a földfelszíni és óceáni hőmérséklet emelkedésétől a jéggel borított területek zsugorodásán át egészen az extrém időjárási elemekig vagy akár a biodiverzitás csökkenéséig.

Az oltások hatástalanságára vonatkozó állításoktól kezdve a manipulált képeken át a politikusok szavainak szándékos félremagyarázásáig a közösségi média gyakran hemzseg a félretájékoztatástól. De az úgynevezett „álhírek” korántsem számítanak újdonságnak, sőt, valójában semmi újat nem jelentenek – áll egy nemrég megjelent tanulmányban. A kutatók azzal érvelnek, hogy a félretájékoztatás a biológiai rendszerek

2025 izgalmas fejleményeket hozott az entomológiában, de milyen trendekre számíthatunk jövőre? A rovartanban 2024 elég izgalmas esztendő volt szerte a világon: amíg New York városa totális háborút hirdetett a pöttyös lámpahordó-kabóca (Lycorma delicatula) ellen, és arra buzdította a lakosokat, hogy szinte első látásra tapossák el őket, addig Ausztrália bevezetett egy

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) új, a vadon helyreállításával kapcsolatos irányelvei globális mérföldkövet jelentenek, ennek kapcsán azonban érdemes kiemelni: a vonatkozó természetvédelmi munkát a rovarokra is ki kell terjeszteni. Az IUCN kiadta úttörő Útmutató a vadon helyreállításához című dokumentumát, amely világszerte nyújt útmutatást a vonatkozó projektek megvalósításához. Az IUCN Ökoszisztéma-gazdálkodási Bizottsága

Miért van szükségünk rovargyűjteményekre? Ennek a kérdésnek járt utána szerzőnk. A rovartani gyűjtemények az információ aranybányái: amikor egy új fajt leírnak, az ahhoz használt példányt – más néven a holotípust – egy gyűjteményben helyezik el, remélhetőleg más egyedekkel – a paratípusokkal – együtt. Ha bármilyen kérdés merülne fel ezzel az osztályozással kapcsolatban, például, hogy

A vízhiány hatalmas fenyegetést jelent egyes emberi közösségekre, de a természetben is elképesztő pusztításra képes. A világ rohamosan változik, nő a népesség, miközben világszerte emberek milliói kerülnek a magasabb életminőség kategóriájába, addig tömegek kénytelenek elhagyni hazájukat a víz- és élelmiszerhiány vagy éppen a háborúk miatt. Bár az élelmiszer és a

Talán bele sem gondolunk, de a talaj igen sokszínű ökoszisztémákat rejt, a helyi élőlények pedig különös hangokat hallatnak. Az ökológusok régóta tudják, hogy a lábunk alatti talaj több életnek, ráadásul sokszínűbbnek ad otthont, mint szinte bármely más hely a Földön, azonban a laikus számára a talaj alig tűnik többnek, mint

A természet védelméhez mi is hozzájárulhatunk, ha van kertünk. Az elmúlt 25-30 évben elvesztettük a bolygó rovarainak több mint 45 százalékát. David Wagner entomológus ezt ezervágásos halálnak nevezi, mert számos oka van a bekövetkeztének. Két erős faktor az őshonos növények nem őshonos növényekkel való helyettesítése és az inváziós fajok erőteljes

Rohamosan fogynak a rovarok, a 2025-ös év egy újabb negatív rekord világszerte, sőt valószínűleg hazánkban is. Sajnos a rovarok általánosan rövid életciklusát és sérülékenységét tekintve sok fajukat a házunk körül ebben az évben láthattuk és láthatjuk utoljára. Augusztus van, de bármilyen beporzót is találni kész rémálom, mert szinte nincsenek, néha

Szerzőnk, Lajtár Lili a helyszínen tekintette meg híres, látványos természeti jelenségünket. A hírek nyomába eredtem és Szeged környékén, a Tisza folyó partvonalát ellenőrizve a tiszavirág (Palingenia longicauda), Európa legnagyobb kérészének felkutatására indultam. Mivel egyre többen jelezték a különféle közösségimédia-felületeken, hogy már látták egyes példányait a víztükör felett repülni, illetve találtak

Nagy örömömre szolgál, hogy megoszthatom Veletek életem első tudományos publikációját, melyet Rédei Dáviddal közösen készítettünk el egy hazánkban megjelent új poloskafajról, a Fulvius oxycarenoides-ről. Magyar neve ez idáig nem volt, de általunk született egy: a vöröslő alkonypoloska, amely jól tükrözi a példányok kinézetét és viselkedését. Bővebb információk a cikkben. Köszönöm

Most következzen egy eddig már megszokott bejegyzés tőlem, ugyanis néhány érdekes történettel készültem a természet rejtett világából. Már itt az ősz, jobban mondva már a közepe inkább, de, ha így haladunk, akkor édesapám szavaival élve, mindjárt itt a tavasz. Az ősz sem egy unalmas évszak, hiszen ennek is megvan a

Láttatok már pókmancsokat? Épp valamelyik nap csodálkoztam rá arra, hogy az egészen kis méretű pókoknak is van, csak a méretükből adódóan szabad szemmel nemigen látni. Egy íves ugrópók (Evarcha arcuata) volt a segítségemre, ugyanis sokáig mozdulatlanul várakozott egy levélen folyamatosan engem bámulva, így egész közelről le tudtam fotózni. Amit itt

Arra gondoltam, hogy most a mimikriről fogok írni, ami egy nagyon érdekes téma szerintem. A mimikri egy olyan alkalmazkodási forma, ami azt jelenti, hogy egy adott élőlény “felveszi” egy másik élőlény kinézetét vagy beleolvad a környezetbe, mely más és más funkciót láthat el. Legyen az rejtőzködés a ragadozók elől, azok