Hová tűntek a lepkék? A biológus is igazolta, vészesen fogynak!
Ha úgy tűnik, kevesebb lepkét látunk mostanában, mint gyerekkorunkban, nem az a probléma, hogy felnőttként már kevésbé vonzzák a figyelmünket a pompás szárnyú rovarok. Tényleg fogyatkoznak, a Dél-Alföldön különösen – ezt egy itteni fiatal biológus kutatásaival is igazolta.
– Te is észrevetted, hogy eltűntek a lepkék? – ezzel a címmel ismertette az egyik hazai mezőgazdasági portál az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legfrissebb jelentését. E adatok szerint 1991 óta több mint felére csökkent a kontinens gyepeken élő lepkéinek állománya. Az agrarszektor.hu cikke az európai helyzetképet azzal egészítette ki, hogy a hazai helyzet különösen riasztó, a globális felmelegedés hatásai ugyanis a Kárpát-medencében az átlagnál is erőteljesebben jelentkeznek. Az egyre gyakoribb forró, csapadékszegény nyarak számos rovarfaj számára kedvezőtlen életfeltételeket teremtenek, és egyes fajok fennmaradását is veszélyeztethetik – hívják fel a figyelmet.
A lepkék fogyása itt is érezhető
– Mindezt sajnos a személyes tapasztalataim is igazolják – mondta érdeklődésünkre Lajtár Lili biológus. A fiatal kutató – mint megírtuk – nagyjából hat éve tart az érdeklődőknek rovarmegfigyelő esteket; legutóbb nemrégiben az újszegedi ligetben rendezett lepkelest. Megfigyelései szerint a Dél-Alföldön az utóbbi években először a nagyobb méretű lepkék fogyatkoztak meg, aztán a kisebbekből is egyre kevesebb maradt. Nem csak a faj-, de az egyedszámra is vonatkozik a csökkenő tendencia – hangsúlyozta.
– Az őszirózsa-csuklyásbagoly példányaiból például utoljára két éve láttam az utolsót, de már a szenderek is eltűnőben vannak. Mi több, a fogyatkozás sajnos a többi rovarra is igaz. Az Alföld szegényedik – jegyezte meg.
Nehéz megállítani a pusztulást
A domaszéki biológus a témában kutatásokat is végzett, amelyek fentiekkel egybevágó összegzését egy éve a National Geographic-ben publikálta. Az okok között írásában ugyancsak megemlíti a csapadékmentes időszakok növekedését, a hosszú és extrém nagy hőséget, a hajnali páralecsapódások hiányát, de például a különféle vegyi és egyéb szennyező anyagokat is. Lajtár Lili cikkében hangsúlyozta: a folyamatot megállítani, esetleg visszafordítani nem egyszerű, hiszen nem csak az élővilág, hanem maga a rovarvilág is egy erősen összekapcsolt és szinergikus hálózat.
Forrás: delmagyar.hu