Kétszer is pusztít ez a rovar, és hamarosan ellepheti a kerteket

Kétszer is pusztít ez a rovar, és hamarosan ellepheti a kerteket
Cserebogár a kertben: tömegestül jelennek meg ezek a kártevő rovarok. - Kép: Lajtár Lili

#2026 #2026 MAY #GANAJTÚRÓK

Csongrád-Csanádban még kevéssé jellemző, de van, ahol már megkezdődött az invázió. A májusi cserebogár érdekes rovar, azonban a földben, pajorként és kifejlett állapotban is képes komoly károkat okozni a kertben, ha egyszerre sok jelenik meg belőle.

– Esténként a lámpa fényénél figyelem a rovarokat, de májusi cserebogár nálam még nem bukkant fel – mondta Lajtár Lili biológus, aki Domaszék határában él. Azért kérdeztük erről a különleges megjelenésű rovarról, mert április végétől június elejéig szokott tömegesen megjelenni a kertekben, parkokban, egyéb zöldterületeken. Bács-Kiskun vármegyei laptársunk mindenesetre már ír az invázióról, úgyhogy alighanem nálunk is várható a közeljövőben. Bár a rovarok rajzása természetes jelenség, és sokan a tavasz egyik jelének tekintik, nagyobb számban komoly kellemetlenséget és kárt okozhatnak a kerttulajdonosoknak.

Miképp okoz kárt a kertekben a májusi cserebogár?

A viszonylag nagy méretű rovar a talajban telel át, és a tavaszi rajzási és párzási időszakban a fák friss hajtásait, leveleit fogyasztja, amivel már önmagában is komoly kárt tud okozni. De nem csak kifejlett állapotában bosszantja a kerttulajdonosokat: a nőstények petéiket a talajban helyezik el, és azokból 4-6 hét alatt kelnek ki az úgynevezett pajorok. Ezek aztán éveken át rágják, pusztítják a növények gyökereit. Erre a problémára utal, ha egyes növények egyéb látható ok nélkül tönkremennek, elpusztulnak – a gyep pedig elsárgul. 

Mit érdemes tenni ellenük?

Az Agrárszektor nevű mezőgazdasági szakportál a védekezéssel kapcsolatban azt írja, vegyszerekkel ne próbálkozzunk, mert az más, hasznos rovaroknak is árthat. E helyett inkább vonzzuk kertünkbe természetes ellenségeiket, a sünöket és a madarakat, illetve tavasszal próbáljuk meg összegyűjteni a földből a pajorokat. Az általunk megkérdezett szakember az előbbi módszernek maga is híve, az utóbbit viszont nem támogatja.

– Több védett rovarnak, például az orrszarvúbogárnak is nagyon hasonló a lárvája. Ezeket elpusztítani természetkárosítás – hívta fel a figyelmet Lajtár Lili. Azt is hozzátette: a cserebogár az embert nem bántja, azaz nem harap, nem csíp.

Forrás: delmagyar.hu